Školský poriadok - Házirend

      • Školský poriadok 2026/2027

      •  

        Dodatok č. 1 k školskému poriadku

         

        Základnej školy s materskou školou s vyučovacím jazykom maďarským – Alapiskola és Óvoda, Ipeľský Sokolec 332

         

         

         

        ŠTANDARDY DODRŽIAVANIA ZÁKAZU

        SEGREGÁCIE VO VÝCHOVE A VZDELÁVANÍ

         

         

        Školský rok 2024/2025

         

         

         

         

        Článok 1 

        Všeobecná časť 

         

        Pri dodržiavaní zákazu segregácie vo výchove a vzdelávaní škola a školské zariadenie postupuje podľa Štandardov dodržiavania zákazu segregácie vo výchove a vzdelávaní (ďalej len „Štandardy“), ktoré vydáva MŠVVaM SR a ich znenie je súčasťou prílohy školského poriadku. 

        Štandardy sú základné pravidlá, princípy a postupy predchádzania a eliminácie segregácie vo výchove a vzdelávaní. Ich uplatňovanie prispieva k dodržiavaniu princípov výchovy a vzdelávania podľa školského zákona v školách a školských zariadeniach. Vychádzajú z ustanovení Dohovoru o právach dieťaťa:

        Článok 2 ods. 1: Zabezpečiť práva ustanovené týmto Dohovorom každému dieťaťu nachádzajúcemu sa pod ich jurisdikciou bez akejkoľvek diskriminácie podľa rasy, farby pleti, pohlavia, jazyka, náboženstva, politického alebo iného zmýšľania, národnostného, etnického alebo sociálneho pôvodu, majetku, telesnej alebo duševnej nespôsobilosti, rodu a iného postavenia dieťaťa alebo jeho rodičov alebo zákonných zástupcov.

        Článok 2 ods. 2: Urobiť potrebné opatrenia na to, aby bolo dieťa chránené pred všetkými formami diskriminácie alebo trestania, ktoré vyplývajú z postavenia, činnosti, vyjadrených názorov alebo presvedčenia jeho rodičov, zákonných zástupcov alebo členov rodiny.

        Článok 3 ods. 1: Záujem dieťaťa musí byť prvoradým hľadiskom pri akejkoľvek činnosti týkajúcej sa detí, nech už uskutočňovanej verejnými alebo súkromnými zariadeniami sociálnej starostlivosti, súdmi, správnymi alebo zákonodarnými orgánmi.

        Článok 29 ods. 1: Výchova a vzdelávanie dieťaťa má smerovať k:

        1. rozvoju osobnosti dieťaťa, jeho jedinečných daností a duševných a fyzických schopností v ich najvyššej možnej miere;
        2. rozvíjaniu úcty k ľudským právam a základným slobodám a k zásadám zakotveným v Charte

        Organizácie Spojených národov;

        1. rozvíjaniu úcty k rodičom, k vlastnej kultúrnej, jazykovej a hodnotovej identite a k hodnotám krajiny, v ktorej dieťa žije i k hodnotám krajiny svojho pôvodu a k iným kultúram
        2. príprave dieťaťa na zodpovedný život v slobodnej spoločnosti v duchu porozumenia, mieru, znášanlivosti, rovnosti pohlaví a priateľstva medzi všetkými národmi, etnickými, národnostnými a náboženskými skupinami a osobami domorodého pôvodu;
        3. rozvíjaniu úcty k prírodnému prostrediu.”1

        Štandardy dodržiavania zákazu segregácie sú rozpracovaním a realizáciou praktickej časti Metodickej príručky desegregácie vo výchove a vzdelávaní32.

        Štandardy v prepojení na metodickú príručku napomáhajú naplneniu princípu „zákazu všetkých foriem diskriminácie a obzvlášť segregácie“2. Segregáciu vo výchove a vzdelávaní definuje školský zákon nasledovne: „konanie alebo opomenutie konania, ktoré je v rozpore so

        _________________________________

        1 Dohovor o právach dieťaťa (OSN, 1989) In Oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 104/1991 Z. z. 32 Metodická príručka desegregácie vo výchove a vzdelávaní (MŠVVaŠ SR, 2023)

        zásadou rovnakého zaobchádzania podľa osobitného predpisu2a) a v dôsledku ktorého dochádza alebo by mohlo dôjsť k priestorovému, organizačnému alebo sociálnemu vylúčeniu skupiny detí a žiakov alebo účastníkov výchovy a vzdelávania alebo k ich oddelenému vzdelávaniu okrem vzdelávania poskytovaného v súlade s medzinárodnou zmluvou, ktorou je Slovenská republika viazaná2b) pri uplatňovaní práv národnostných menšín na výchovu a vzdelanie v jazyku príslušnej národnostnej menšiny a pri vytváraní podmienok na vzdelávanie detí so zdravotným znevýhodnením alebo nadaním a žiakov so zdravotným znevýhodnením alebo s nadaním so zohľadnením ich vôle a záujmov a vôle a záujmov ich zákonných zástupcov, ak je účasť na takom vzdelávaní voliteľná a zodpovedá úprave podmienok výchovy a vzdelávania podľa tohto zákona, osobitne pre výchovu a vzdelávanie na rovnakom stupni vzdelania.“3

        Štandardy dodržiavania zákazu segregácie vo výchove a vzdelávaní sa týkajú všetkých oblastí, ktoré upravuje školský poriadok podľa školského zákona (Zákon č. 245/2008 Z. z., § 153 ods. 1):

        • výkon práv a povinností žiakov a ich zákonných zástupcov v škole, pravidlá vzájomných vzťahov a vzťahov s pedagogickými zamestnancami a ďalšími zamestnancami školy,
        • prevádzka a vnútorný režim školy,
        • podmienky na zaistenie bezpečnosti a ochrany zdravia detí a žiakov a ich ochrany pred sociálnopatologickými javmi, diskrimináciou alebo násilím,
        • podmienky nakladania s majetkom, ktorý škola alebo školské zariadenie spravuje, ak tak rozhodne zriaďovateľ.

        Štandardy dodržiavania zákazu segregácie vo výchove a vzdelávaní definujeme ako Štandardy postojov a hodnôt a Štandardy vyplývajúce z definície segregácie vo výchove a vzdelávaní.

         

        Článok 2

        Štandardy dodržiavania zákazu segregácie vo výchove a vzdelávaní

         

        Štandardy postojov a hodnôt

        Základným predpokladom pre úspešné zavedenie štandardov, ktoré zabezpečia proces prevencie, či odstraňovania segregácie vo výchove a vzdelávaní je zásadný posun v oblasti postojového a hodnotového nastavenia, kultivácie verejného diskurzu a medziľudských vzťahov všetkých aktérov vzdelávania, ktorí prichádzajú na pôde škôl do kontaktu so žiakmi a poslucháčmi. Spoločnosť 21. storočia potrebuje občanov, ktorí majú také hodnoty, postoje, schopnosti, poznanie a kritické myslenie, aby mohli fungovať ako demokratickí a interkultúrne kompetentní občania.

        _______________________

        3 § 3 písm. f) zákona č. 245/2008 Z. z. (školský zákon)

        3 § 2 písm. ai) zákona č. 245/2008 Z. z. (školský zákon) – účinnosť nadobúda 1. 1. 2025. Poznámky pod čiarou k odkazom 2a a 2b znejú: „2a) Zákon č. 365/2004 Z. z. o rovnakom zaobchádzaní v niektorých oblastiach a o ochrane pred diskrimináciou a o zmene a doplnení niektorých zákonov (antidiskriminačný zákon) v znení neskorších predpisov. 2b) Dohovor proti diskriminácii vo vzdelávaní (Oznámenie Ministerstva zahraničných vecí a európskych záležitostí Slovenskej republiky č. 276/2024 Z. z.).Dohovor o právach osôb so zdravotným postihnutím (Oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 317/2010 Z. z.).“

        Postojové a hodnotové štandardy sú definované na základe kľúčových ukazovateľov (deskriptorov), ktoré boli vytvorené Radou Európy v dokumente Referenčný rámec kompetencií pre demokratickú kultúru4. Deskriptory sú popisy a vysvetlenia týkajúce sa konkrétneho žiadúceho správania všetkých aktérov vo vzdelávaní:

        • Zaobchádzať so všetkými ľuďmi bez rozdielu s rešpektom,
        • Vyjadrovať úctu všetkým bez rozdielu a vnímať rozmanitosť ako príležitosť a prínos pre školu pri príprave a realizovaní aktivít výchovno-vzdelávacieho procesu.
        • Vyjadrovať druhým ľuďom uznanie ako rovnocenným ľudským bytostiam.
        • Rešpektovať ľudí rôzneho vierovyznania.
        • Rešpektovať ľudí, ktorí majú odlišné politické názory.
        • Prejavovať záujem spoznať presvedčenia, hodnoty, tradície a pohľady druhých ľudí na svet, §    Dávať priestor druhým ľuďom na vyjadrenie sa.
        • Preukázať prebratie zodpovednosti za svoje skutky.
        • Ospravedlniť sa, pokiaľ niekomu ublížim.
        • Vyjadrovať vôľu a záujem spolupracovať a pracovať s druhými ľuďmi na presadzovaní spoločných záujmov.

         

        Štandardy vyplývajúce z definície segregácie vo výchove a vzdelávaní:

        • Škola a školské zariadenie pri uplatňovaní Štandardov dodržiavania zákazu segregácie vypracuje Plán uplatňovania Štandardov dodržiavania zákazu segregácie vo výchove a vzdelávaní a využíva Metodickú príručku desegregácie vo výchove a vzdelávaní vydanú Ministerstvom školstva, vedy, výskumu a športu SR5.

         

        a) Štandardy priestorovej desegregácie:

         

        § Do všetkých priestorov školy alebo školského zariadenia, určených pre žiakov alebo poslucháčov, je umožnený rovný (nediskriminačný) prístup všetkým žiakom a poslucháčom. Škola alebo školské zariadenie nemá priestory a budovy vyhradené pre jednotlivé skupiny žiakov vytvorené za účelom ich vylučovania alebo neprípustného oddeľovania na základe ktoréhokoľvek chráneného dôvodu uvedeného v antidiskriminačnom zákone6.  

        ____________________________

        1. Referenčný rámec kompetencií pre demokratickú kultúru bol vytvorený v roku 2018 Radou Európy, ktorej členským štátom je od roku 1993 aj SR. Pre SR má status odporúčania pri vytváraní vzdelávacích stratégií a metodík na podporu demokratickej kultúry, ľudských práv a sociálnych kompetencií.
        2. Metodická príručka desegregácie vo výchove a vzdelávaní (MŠVVaŠ SR, 2023)
        3. Chránené dôvody podľa antidiskriminačného zákona sú charakteristiky ľudí, úzko spojené s ich dôstojnosťou a identitou, ktoré nesmú byť zneužité pre neprípustné rozdielne zaobchádzanie s nimi. Sú to: „pohlavie, náboženské vyznanie alebo viera, rasa, príslušnosť k národnosti alebo etnickej skupine, zdravotné postihnutie, vek, sexuálna orientácia, manželský stav a rodinný stav, farba pleti, jazyk, politické alebo iné zmýšľanie, národný alebo sociálny pôvod, majetok, rod alebo iné postavenie alebo dôvod oznámenia kriminality alebo inej protispoločenskej činnosti“ § 2 ods. 1 zákona č. 365/2004 Z. z. 38 § 2 ods. 1 zákona č. 365/2004 Z. z. (antidiskriminačný zákon)
          • Škola alebo školské zariadenie v rámci výchovno-vzdelávacieho procesu využíva priestory, ktoré spĺňajú normy stanovené regionálnymi úradmi verejného zdravotníctva, pričom výchovno-vzdelávací proces žiadnej zo skupín neprebieha v priestoroch, ktorých kvalita je výrazne rozdielna oproti iným priestorom.

         

          • Ak má škola alebo školské zariadenie v jednotlivých vekových kohortách zastúpenie žiakov rôzneho etnického, národného alebo sociálneho pôvodu, farby pleti alebo iného chráneného dôvodu podľa antidiskriminačného zákona, má vytvorené triedy, v ktorých je vyvážené zastúpenie žiakov alebo poslucháčov týchto skupín.

         

        1. Štandardy organizačnej desegregácie:

         

          • Škola alebo školské zariadenie má nastavenú organizáciu školského vyučovania a denný program tak, aby nedochádzalo k vylučovaniu a neprípustnému oddeľovaniu niektorej skupiny žiakov a poslucháčov38.

         

          • Všetky skupiny žiakov školy a školského zariadenia majú stanovené rovnaké vzdelávacie štandardy, na základe ktorých pedagogickí zamestnanci, odborní zamestnanci a ďalší zamestnanci vytvárajú učebné osnovy školského vzdelávacieho programu. Úpravy je možné realizovať len u žiakov, ktorým to určuje individuálny vzdelávací program7, individuálny učebný plán8 alebo poskytnuté podporné opatrenia9.

         

          • Všetky skupiny žiakov a poslucháčov majú umožnený rovný prístup k materiálno technickému vybaveniu, učebným materiálom a iným vzdelávacím pomôckam výchovno vzdelávacieho procesu prislúchajúcemu danému ročníku alebo stupňu vzdelávania.

         

          • Škola alebo školské zariadenie je povinné využiť všetky dostupné prostriedky, nástroje a metódy, aby umožnila prístup ku vzdelávaniu v maximálnej miere všetkým skupinám žiakov aj v prípade krízových udalostí v škole10. Po ukončení krízovej udalosti je škola povinná realizovať príslušné podporné opatrenia na kompenzáciu prípadných výpadkov vo výchove a vzdelávaní, ktoré nemohli byť v maximálnej miere riešené počas krízovej situácie.

         

        1. Štandardy sociálnej desegregácie

         

          • Škola alebo školské zariadenie využíva potrebné a dostupné inkluzívne podporné opatrenia na podporu sociálneho začlenenia žiakov a poslucháčov a vytváranie pozitívnej podporujúcej sociálnej klímy v škole a školskom zariadení, ktorá prispieva k destigmatizácii a odstraňovaniu stereotypov a predsudkov.

        _________________________________

        1. § 7a zákona č. 245/2008 Z. z. (školský zákon)  
        2. § 26 zákona č. 245/2008 Z. z. (školský zákon)  
        3. § 145a zákona č. 245/2008 Z. z. (školský zákon)  
        4. Podrobné informácie ku krízovým udalostiam na školách sú dostupné na webovom sídle ministerstva.
          • Škola alebo školské zariadenie organizuje a podporuje programy neformálneho vzdelávania a mimoškolské aktivity smerujúce k vytvoreniu priaznivej sociálnej klímy a interkultúrneho porozumenia v rámci školy alebo školského zariadenia, medzi žiakmi ako aj rodičmi.

         

          • Škola alebo školské zariadenie prijíma, vzdeláva a vychováva všetky skupiny žiakov a poslucháčov podľa platných právnych predpisov bez vylučovania a neprípustného oddeľovania na základe akéhokoľvek chráneného dôvodu uvedeného v antidiskriminačnom zákone.

         

          • V škole alebo školskom zariadení neexistujú procesy, postupy a usporiadania (ani na úrovni tried), ktoré vylučujú alebo neprípustne oddeľujú skupiny žiakov alebo poslucháčov na základe antidiskriminačnom zákone.

         

          • Škola alebo školské zariadenie umožňuje všetkým skupinám žiakov a poslucháčov, aby sa pre napĺňanie a rozvoj svojho potenciálu zapájali do aktivít a súťaží, ktoré sama organizuje, alebo sú škole a školskému zariadeniu sprostredkované, a aktívne ich k tomu motivuje a podporuje.

         

          • Škola alebo školské zariadenie pri hodnotení žiakov alebo poslucháčov nekoná diskriminačne len na základe ich príslušnosti k niektorej sociálnej alebo etnickej skupine alebo iného chráneného dôvodu podľa antidiskriminačného zákona.

         

        Článok 3 Záverečné ustanovenie

        Tento dodatok je platný v plnom rozsahu od 01.03.2025.

         

        V Ipeľskom Sokolci 01.03.2025                                                                                                                                             

                                                                                                                                  ................................................

        Ing. Agnesa Herczeg    riaditeľka školy    

         

        Prerokované na pedagogickej rade dňa: 29.01.2025                  

         

         

         

         

         

         

         

         

         

        Iskolai házirend - 1. sz. függelék

        Alapiskola és ÓvodaIpolyszakállos 332, 935 75 

         

        Az iskolai szegregáció tilalmának betartására vonatkozó standardok

         

        2024/2025-ös tanév

        1. cikk Általános rész

        Az iskola és a közoktatási intézmény az iskolai szegregáció tilalmának betartása során a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériuma (MŠVVaM SR) által kiadott és az iskolai házirendhez függelékként csatolt Az iskolai szegregáció tilalmának betartására vonatkozó standardok című dokumentum továbbiakban: „Standardok”) szerint jár el. 

        A Standardok azoknak az alapvető szabályoknak, alapelveknek és eljárásoknak az összessége, amelyek célja az iskolai szegregáció megelőzése és megszüntetése. Alkalmazásuk hozzájárul ahhoz, hogy az iskolák és a közoktatási intézmények betartsák a nevelésnek és oktatásnak a közoktatási törvényben rögzített alapelveit. A Standardok a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény alábbi rendelkezésein alapulnak:

        A 2. cikk (1) bekezdése: Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják és biztosítják        a joghatóságuk alá tartozó gyermekek számára az Egyezményben lefektetett jogokat minden megkülönböztetés, nevezetesen a gyermeknek vagy szüleinek vagy törvényes képviselőjének faja, színe, neme, nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, cselekvőképtelensége, születési vagy egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül. 

        A 2. cikk (2) bekezdése: Az Egyezményben részes államok megteszik a megfelelő intézkedéseket arra, hogy a gyermeket hatékonyan megvédjék minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől és megtorlástól, amely szülei, törvényes képviselői vagy családtagjai jogi helyzete, tevékenysége, véleménynyilvánítása vagy meggyőződése miatt érhetné őt. 

        A 3. cikk (1) bekezdése: A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban. 

        A 29. cikk (1) bekezdése: A gyermek oktatásának a következő célokra kell irányulnia:

        1. elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését; 
        2. a gyermek tudatába kell vésni az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint az

        Egyesült Nemzetek Alapokmányában elfogadott elvek tiszteletben tartását; 

        1. a gyermek tudatába kell vésni a szülei, személyazonossága, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint annak az országnak, amelyben él, továbbá esetleges származási országának a nemzeti értékei iránti és a sajátjától különböző kultúrák iránti tiszteletet;
        2. fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiségi, nemzeti és vallási csoport és az őslakosok közötti barátság szellemében tudja vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelősséget; 
        3. a gyermek tudatába kell vésni a természeti környezet iránti tiszteletet.1

        Az iskolai szegregáció tilalmának betartására vonatkozó standardok a Közoktatási deszegregációs módszertani kézikönyv (a továbbiakban: Módszertani kézikönyv)32 gyakorlati részéhez kapcsolódnak, és annak alkalmazását részletezik.

        A módszertani kézikönyvhöz kapcsolódóan a Standardok „a diszkrimináció, különösképpen a szegregáció valamennyi formájának tilalmára“2 vonatkozó alapelv gyakorlati megvalósítását segítik elő. Az iskolai szegregációt a közoktatási törvény a következőképpen definiálja: „olyan cselekedet vagy mulasztás, amely ellentétes a külön jogszabály2a) szerinti egyenlő bánásmód elvével, s amelynek következtében gyermekek, tanulók, hallgatók vagy a nevelési-oktatási folyamatban részt vevő személyek valamely csoportjának térbeli, szervezeti vagy társadalmi kirekesztésére vagy elkülönített oktatására kerül sor, kivéve a Szlovák Köztársaságot kötelező nemzetközi szerződés alapján nemzeti kisebbségek esetében az érintett nemzeti kisebbség nyelvén történő neveléshez és oktatáshoz való jog gyakorlása keretében nyújtott oktatást 2b), valamint a fogyatékossággal élő vagy tehetséges gyermekek és tanulók oktatásához való feltételek megteremtése keretében nyújtott oktatást, figyelembe véve akaratukat és érdekeiket, valamint törvényes képviselőik akaratát és érdekeit, amennyiben az ilyen oktatásban való részvétel nem kötelező, és megfelel a jelen törvény szerinti nevelési és oktatási feltételeknek, különösen az azonos oktatási szinten folytatott nevelési és oktatási tevékenység tekintetében.“3

        Az iskolai szegregáció tilalmának betartására vonatkozó standardok a Közoktatási törvény szerint az iskolai házirend által szabályozott valamennyi területre vonatkoznak [245/2008. törvény 153. § (1) bek.]:

        • a tanulók és törvényes képviselőik jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása az iskolában, az egymás közötti kapcsolatok, valamint a tantestülettel és az egyéb alkalmazottakkal való kapcsolatokra vonatkozó szabályok, 
        • az iskola működési és belső szervezési rendje,

        _____________________

        1 A gyermek jogairól szóló egyezmény (ENSZ, 1989) In A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának

        104/1991. sz. közleménye;

        magyarul: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100064.tv

        32 Metodická príručka desegregácia vo výchove a vzdelávaní (MŠVVaŠ SR, 2023) 

        1. 245/2008. törvény (közoktatási törvény) 3. § f) pont
        2. A 245/2008. törvény (közoktatási törvény) 2. § ai) pontja, 2025. január 1-jén lép hatályba. A 2a. és 2b. hivatkozáshoz tartozó lábjegyzetek szövege: „2a) Az egyes területeken érvényesítendő egyenlő bánásmódról és a diszkrimináció elleni védelemről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló többször módosított 365/2004. törvény (diszkriminációellenes törvény). 2b) Az oktatásban alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezmény (a Szlovák Köztársaság Kül- és Európai Ügyekért Felelős Minisztériumának 276/2024. sz. közleménye). A fogyatékkal élők jogairól szóló egyezmény (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 317/2010. sz. közleménye).
          • a gyermekek és tanulók biztonságát és egészségét, valamint a deviáns, azaz a társadalmi normákat sértő magatartásformákkal, a diszkriminációval vagy az erőszakkal szembeni védelmét biztosító feltételek,
          • a fenntartó döntése alapján az iskola vagy a közoktatási intézmény vagyonának kezelését szabályozó feltételek.

        Az iskolai szegregáció tilalmának betartására vonatkozó standardokat egyrészt attitűd- és értékrendbeli standardként, másrészt az iskolai szegregáció definíciójából következő standardként értelmezzük.

         

        2. cikk  Az iskolai szegregáció tilalmának betartására vonatkozó standardok 

         

        Attitűd- és értékrendbeli standardok 

         

        Az iskolai szegregáció megelőzését vagy megszüntetését biztosító standardok sikeres bevezetésének alapfeltétele, hogy az iskolában a tanulókkal és hallgatókkal kapcsolatba kerülő valamennyi oktatási szereplő esetében jelentős elmozdulás következzen be attitűdjeikben és értékrendjükben, nyilvános megnyilatkozásaik minőségében, valamint interperszonális kapcsolataik terén is. 

        A 21. századi társadalomnak olyan értékrenddel, attitűdökkel, képességekkel, ismeretekkel és kritikai gondolkodással rendelkező egyénekre van szüksége, amelyek révén azok demokratikus és interkulturálisan kompetens állampolgárként tevékenykedhetnek. Az attitűd- és értékrendbeli standardok meghatározása A demokratikus kultúra építéséhez szükséges kompetenciakeret (Reference Framework of Competences for a Democratic Culture) című Európa tanácsi dokumentumban kidolgozott kulcsfontosságú mutatók (deszkriptorok) alapján történik. 4 A deszkriptorok a valamennyi oktatási szereplőtől elvárt konkrét viselkedési formák leírásai és magyarázatai; azaz az adott személy: 

        • minden emberhez megkülönböztetés nélkül, tisztelettel közeledik,  
        • megkülönböztetés nélküli tiszteletet tanúsít mindenki iránt, a nevelési-oktatási folyamat előkészítése és végrehajtása során a sokszínűséget az iskola számára lehetőségnek és értéknek tekinti; 
        • egyenrangú emberi lényként ismeri el a másik embert; 
        • tiszteletben tartja más emberek eltérő vallását; 
        • tiszteletben tartja más emberek eltérő politikai nézetét; 
        • érdeklődést mutat más emberek hitének, értékeinek, hagyományainak és világnézetének megismerése iránt; 
        • teret ad másoknak, hogy azok elmondhassák véleményüket; 

        _________________________

        1. A demokratikus kultúra építéséhez szükséges kompetenciakeretet 2018-ban dolgozta ki az Európa Tanács, melynek Szlovákia 1993 óta tagja. A Szlovák Köztársaság számára a kompetenciakeret a demokratikus kultúra, az emberi jogok és a szociális kompetenciák előmozdítását célzó oktatási stratégiák és módszertanok fejlesztésére vonatkozó ajánlás státuszú.
          • felelősséget vállal tetteiért, és ezt bizonyítja is;  
          • bocsánatot kér, ha megsért valakit; 
          • a közös érdekek érvényesítése érdekében kész együttműködni más emberekkel.

         

        Az iskolai szegregáció definíciójából következő standardok

          • Az iskolai szegregáció tilalmának betartására vonatkozó standardok alkalmazása során az iskola és a közoktatási intézmény kidolgozza Az iskolai szegregáció tilalmának betartására vonatkozó standardok megvalósítási tervét, ehhez a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériuma által kiadott Közoktatási deszegregációs módszertani kézikönyvet veszi alapul 5.

         

          1. Térbeli deszegregációs standardok:  
            • Az intézmény egyenlő (megkülönböztetésmentes) hozzáférést biztosít minden tanuló vagy hallgató számára az intézménynek a tanulók vagy hallgatók számára fenntartott helyiségeibe. Az iskolában és a közoktatási intézményben nincsenek a tanulók bizonyos csoportjai számára fenntartott helyiségek vagy épületek, amelyeket azzal a céllal hoztak létre, hogy azokat a diszkriminációellenes törvényben meghatározott védett okok 6 bármelyikére való hivatkozás alapján a tanulók kizárására vagy jogellenes elkülönítésére használják. 
            • Az iskola és a közoktatási intézmény a nevelési-oktatási folyamat során olyan helyiségeket használ, amelyek megfelelnek a regionális közegészségügyi hatóságok által meghatározott előírásoknak, és egyetlen csoport nevelése vagy oktatása sem történik olyan helyiségekben, amelyek minősége jelentősen eltér a többi helyiségétől.
            • Amennyiben valamely iskolában vagy közoktatási intézményben az egyes korcsoportokon belül különböző etnikai, nemzeti vagy társadalmi származású, bőrszínű vagy más, a diszkriminációellenes törvény szerinti védett ok szerint minősíthető tanulók vannak, akkor az intézmény úgy alakítja ki az osztályokat, hogy ezekben a fenti csoportokhoz tartozó tanulók vagy hallgatók megoszlása egyenletes legyen.

         

          1. Szervezeti deszegregációs standardok:

        __________________

        1. Metodická príručka desegregácia vo výchove a vzdelávaní (MŠVVaŠ SR, 2023) 
        2. A diszkriminációellenes törvény szerinti védett oknak az egyén méltóságával és személyes identitásával szoros kapcsolatban levő olyan jellemző jegyek minősülnek, amelyekre hivatkozással nem lehet az egyénekkel szemben eltérő bánásmódot alkalmazni. Ilyen jellemző jegyek: „a nem, vallási vagy világnézeti meggyőződés, faji hovatartozás, nemzeti kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozás, fogyatékosság, életkor, nemi identitás, családi állapot, anyaság vagy apaság, bőrszín, anyanyelv, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet, bűncselekmény vagy más társadalomellenes tevékenység bejelentése”. 365/2004. törvény, 2. § (1) bek.

         

         

            • Az iskola és a közoktatási intézmény úgy szervezi meg az oktatást és az egyéb napi foglalkozásokat, hogy egyetlen tanulói vagy hallgató csoport sem legyen

        ezáltal kirekesztve vagy jogellenesen elkülönítve. 7  

            • Az iskolában, közoktatási intézményben minden tanulói csoportra azonos tantervi követelmények vonatkoznak, amelyek alapján a pedagógusok, a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő szakmai személyzet és az egyéb alkalmazottak kidolgozzák az intézményi oktatási (pedagógiai) program szerinti helyi tantárgyi tanterveket. A program módosítása kizárólag az olyan tanulók esetében lehetséges, akik egyéni oktatási program[1], egyéni tanterv[2] szerint haladnak, vagy akik támogató intézkedések[3] kedvezményezettjei.  
            • Minden tanulói vagy hallgatói csoport egyenlő hozzáféréssel rendelkezik az adott évfolyamban vagy oktatási, képzési szinten megvalósuló nevelés-oktatáshoz használt eszközökhöz és felszereléshez, taneszközökhöz és egyéb oktatási segédletekhez.  
            • Az iskola és a közoktatási intézmény köteles minden rendelkezésre álló eszközt, felszerelést és módszert felhasználni annak érdekében, hogy minden tanulói csoport számára a lehető legnagyobb mértékben lehetővé tegye az oktatáshoz való hozzáférést, még válsághelyzet[4] esetén is. A válsághelyzet megszűnését követően az iskola megfelelő támogató intézkedéseket köteles foganatosítani, hogy így ellensúlyozza a nevelési és oktatási folyamat során a válsághelyzet alatt elmaradásokat.

         

          1. Társadalmi deszegregációs standardok

         

            • Az iskola és a közoktatási intézmény a szükséges és a hozzáférhető inkluzív támogatási intézkedések alkalmazásával segíti elő a tanulók vagy hallgatók társadalmi integrálását, valamint olyan pozitív, támogató intézményi légkör kialakítását, amely hozzájárul a megbélyegzés, a sztereotípiák és az előítéletek felszámolásához.  
            • Az iskola és a közoktatási intézmény olyan nem formális oktatási programokat és tanórán kívüli tevékenységeket szervez és támogat, amelyek elősegítik az intézményen belüli, valamint a tanulók és a szülők közötti pozitív szociális légkör kialakítását és az interkulturális megértést.  
            • Az iskola és a közoktatási intézmény minden tanulói és hallgatói csoport esetében a hatályos jogszabályok szerint, a diszkriminációellenes törvényben meghatározott védett okok bármelyike alapján történő kizárás vagy jogellenes elkülönítés nélkül jár el a tanulók felvétele, oktatása és nevelése során.

        ________________________

        365/2004. törvény (diszkriminációellenes törvény) 2. § (1) bek.  

            • Az iskola és a közoktatási intézmény nem alkalmaz olyan folyamatokat, eljárásokat vagy elrendezést (még az osztályok szintjén sem), amelyek a diszkriminációellenes törvényben meghatározott védett okok bármelyike alapján kizárnák vagy törvényellenesen elkülönítenék a tanulók vagy hallgatók csoportjait.
            • Az iskola és a közoktatási intézmény a tanulókban vagy hallgatókban rejlő potenciál kiaknázása és fejlesztése érdekében minden tanulói vagy hallgatói csoport számára lehetővé teszi az intézmény által szervezett vagy számára kínált programokban és versenyeken, vetélkedőkön való részvételt; a tanulókat erre motiválja és ösztönzi. 
            • Az iskola és a közoktatási intézmény a tanulók vagy hallgatók értékelése során nem alkalmaz a kizárólag valamely társadalmi vagy etnikai csoporthoz való tartozásukon vagy a diszkriminációellenes törvény szerinti más védett okon alapuló megkülönböztetést.

         

         

        3. cikk  Záró rendelkezések 

         

        Az 1. számú függelék érvénybe lépésének időpontja 2025. január 30.

         

        Ipolyszakállos, 2025.01.30. 

         

        Ing. Herczeg Ágnes

               igazgatónő

         

         

         

         

         

         

         

         

         

        Dodatok č. 2 k školskému poriadku

         

        Pravidlá ospravedlňovania neprítomnosti žiaka vo výchove a vzdelávaní v Základnej škole s materskou školou s vyučovacím jazykom maďarským – Alapiskola és Óvoda, Ipeľský Sokolec 332

         

         

        Školský rok 2025/2026

         

         

         

         

         

         

         

         

         

         

        Čl. 1

        Úvodné ustanovenie

         

        1. Dodatok školského poriadku sa vydáva na základe usmernenia, Ministerstva školstva vedy výskumu a mládeže Slovenskej republiky k všeobecným pravidlám ospravedlňovania neprítomnosti žiaka vo výchove a vzdelávaní v základnej škole číslo: 2025/14759:1A3710  účinnosťou od 1. septembra 2025, ktoré nadväzuje na zákon č. 176/2025 Z. z., ktorým sa mení a dopĺňa zákon č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov (ďalej len „školský zákon“). Uvedenou novelou školského zákona sa v § 144 upravili pravidlá ospravedlňovania neprítomnosti žiakov základných škôl vo výchove a vzdelávaní (ďalej len „ospravedlňovanie“).
        2. Týmto dodatkom sa nahrádzajú časti školského poriadku: body 9 – 22, článok 4 .

         

         

        Čl. 2

        Podmienky a režimy ospravedlnenia 

         

        1. Ak sa žiak nemôže zúčastniť na výchove a vzdelávaní v škole, jeho zákonný zástupca je povinný oznámiť škole alebo školskému zariadeniu bez zbytočného odkladu príčinu jeho neprítomnosti. Za dôvod ospravedlniteľnej neprítomnosti dieťaťa alebo žiaka sa uznáva najmä choroba alebo úraz prípadne lekárom alebo príslušným regionálnym úradom verejného zdravotníctva nariadená karanténa, mimoriadne nepriaznivé poveternostné podmienky alebo náhle prerušenie premávky hromadných dopravných prostriedkov, mimoriadne udalosti v rodine alebo účasť žiaka na súťažiach, ak nejde o reprezentáciu školy.
        2. Neprítomnosť dieťaťa ospravedlňuje škola na základe žiadosti jeho zákonného zástupcu; vo výnimočných a osobitne odôvodnených prípadoch škola môže vyžadovať lekárske potvrdenie o chorobe alebo iný doklad potvrdzujúci odôvodnenosť neprítomnosti.
        3. Školský zákon upravuje dva režimy - prísnejší režim a miernejší režim, v rámci ktorých je škola povinná ospravedlniť neprítomnosť žiaka, ktorá vznikla z dôvodu ochorenia na základe potvrdenia od lekára (príloha);
          • pod ochorením sa rozumie nielen choroba (napr. chrípka), ale aj úraz alebo alergická reakcia.
          • Režim ospravedlňovania sa odvíja od referenčnej hodnoty určenej MŠVV a M SR.
        4. Škola podľa usmernenia v školskom roku 2025/2026 využije prísnejší režim:
          1. Ak neprítomnosť žiaka z dôvodu ochorenia trvá najviac päť po sebe nasledujúcich vyučovacích dní, neprítomnosť ospravedlňuje zákonný zástupca;
          2. Potvrdenie od lekára sa  vyžaduje :
            • ak neprítomnosť žiaka z dôvodu ochorenia trvá viac ako päť po sebe nasledujúcich vyučovacích dní
            • ak neprítomnosť žiaka počas polroka školského roka trvá viac ako trojnásobok týždenného počtu vyučovacích hodín určených v príslušnom učebnom pláne ŠkVP ( u žiakov 1. roč. najviac 69 hodín, u žiakov 2. roč. najviac 75 hodín , u žiakov 3 – 4. roč. najviac 81 hodín, u žiakov 5 - 6. roč. najviac 93 hodín a u žiakov 7 – 9. roč. najviac 96 hodín)

         

        Ak nastane aspoň jedna z vyššie uvedených možností, vyžaduje sa ospravedlnenie vymeškaných hodín, ktoré prevyšujú uvedené hodnoty, lekárskym potvrdením. Zároveň sa vyžaduje potvrdenie na vzorovom formulári.

         

        1. Informácie o miernejšom režime v ZŠ

        Lekárske potvrdenie školský zákon vyžaduje ak neprítomnosť žiaka trvá:

        • viac ako 5 po sebe nasledujúcich vyučovacích dní (napr.: žiak chýba od pondelka do štvrtka nasledujúceho týždňa),
        • počas kalendárneho mesiaca viac ako dvojnásobok týždenného počtu vyučovacích hodín určených v príslušnom učebnom pláne školského vzdelávacieho programu,

        alebo

        • počas dvoch po sebe nasledujúcich kalendárnych mesiacov viac ako trojnásobok týždenného počtu vyučovacích hodín určených v príslušnom učebnom pláne školského vzdelávacieho programu.

        Ak nastane aspoň jedna z vyššie uvedených možností, vyžaduje sa ospravedlnenie vymeškaných vyučovacích hodín, ktoré prevyšujú uvedené hodnoty na základe lekárskeho potvrdenia.

         

        1. V čase mimoriadnej situácie, núdzového stavu alebo výnimočného stavu môže zákonný zástupca ospravedlniť neprítomnosť z dôvodu ochorenia bez lekárskeho potvrdenia aj v trvaní viac ako päť po sebe nasledujúcich vyučovacích dní a v takom prípade počet dní určuje ministerstvo školstva.
        2. Základná škola môže vyžadovať potvrdenie od lekára aj v iných  prípadoch, ako v tých, keď sa potvrdenie od lekára vyslovene vyžaduje podľa školského zákona. Má ísť o odôvodnené prípady, napr. ( absencie sa často opakujú, škola má podozrenie , že sa neprítomnosť účelovo ospravedlňuje- bez zjavných dôvodov)
        3. Škola v prípade podozrenia zo zanedbávania zdravotnej starostlivosti o žiaka, a to pri neustále sa opakujúcich predkladaniach žiadostí o ospravedlnenie zo zdravotných dôvodov zo strany zákonného zástupcu bez predloženia lekárskeho potvrdenia, zváži možnosť kontaktovať úrad práce, sociálnych vecí a rodiny.
        4. Neprítomnosť žiaka v škole ospravedlňuje jeho zákonný zástupca triednemu učiteľovi písomne najneskôr do troch pracovných dní od nástupu žiaka do školy. Nepredloženie žiadosti o ospravedlnenie do uvedeného termínu má za následok neospravedlnenú neúčasť na vyučovaní. Za neospravedlnené hodiny je  žiakovi uložené opatrenie podľa Čl.9 školského poriadku - Opatrenia vo výchove.
        5. Ak žiak nemôže prísť do školy pre vopred známu príčinu, môže rodič požiadať o uvoľnenie z vyučovania:
        • Z jednej vyučovacej hodiny uvoľňuje príslušný učiteľ, ale žiak je povinný o tom informovať aj triedneho učiteľa;
        • z viac hodín a z jedného vyučovacieho dňa triedny učiteľ;
        • z viac ako jedného dňa riaditeľ školy na základe písomnej žiadosti, aj v tomto prípade je žiak povinný informovať triedneho učiteľa.
        1. Zákonný zástupca žiaka je povinný oznámiť škole najneskôr do 24 hodín dĺžku predpokladaného trvania neprítomnosti žiaka na vyučovaní osobne, telefonicky, e-mailom.
        2. Neskorý príchod na vyučovanie žiak zdôvodňuje a ospravedlňuje v triede u príslušného vyučujúceho. Opakované neskoré príchody budú zaznamenané a môžu byť dôvodom na prijatie výchovného opatrenia.

         

         

        Článok 3

        Zmeny režimov ospravedlňovania

         

        1. Zmenu režimu ospravedlnenia škola prehodnotí na pedagogickej rade v každom polroku.
        2. O tom, ktorý režim sa na základnej škole uplatňuje (vrátane zmien režimov počas školského roka), riaditeľ školy preukázateľne a bezodkladne informuje:
        • zákonných zástupcov žiakov,
        • zástupcov zariadení (napr. v prípade detí v náhradnej starostlivosti).
        1. Spôsob oznámenia:
        • prostredníctvom školského informačného systému alebo emailom,
        • ak to nie je možné, v listinnej podobe s potvrdením o prevzatí.

         

         

        Článok 4

        Záverečné ustanovenie

         

        Tento dodatok je platný v plnom rozsahu od 1. septembra 2025.

         

         

        V Ipeľskom Sokolci 28. 8. 2025

         

                                                                                                       Ing. Agnesa Herczeg

        riaditeľka školy

         

        Časť A. (vyplní škola)

         

        Lekárske potvrdenie o ochorení *

         

        Meno a priezvisko dieťaťa/žiaka: ..........................................................................................

         

        Trieda: ............... Školský rok 20 ..../ 20 .... Dátum narodenia: ............................................

        Neprítomnosť z dôvodu ochorenia/úrazu od ....................................... do ......................................

                od ...................................... do .......................................

        Neprítomnosť z dôvodu ochorenia ospravedlňuje lekár z dôvodu, že **

        1. neprítomnosť presiahla zákonom určený počet po sebe nasledujúcich vyučovacích dní, ktoré môže ospravedlniť zákonný zástupca/ zástupca zariadenia / plnoletý žiak,
        2. neprítomnosť presiahla zákonom určený počet vyučovacích dní/hodín v sledovanom období, ktoré môže ospravedlniť zákonný zástupca/ zástupca zariadenia / plnoletý žiak,
        3. škola vyžaduje lekárske potvrdenie podľa § 144 ods. 13 školského zákona v odôvodnených prípadoch, kedy neprítomnosť nepresiahla počet po sebe nasledujúcich vyučovacích dní alebo počet vyučovacích dní/hodín, ktoré môže ospravedlniť zákonný zástupca/ zástupca zariadenia / plnoletý žiak.

         

        ......................................................................

        meno, priezvisko a podpis triedneho učiteľa

         

         

         

        Časť B. (vyplní lekár)

        Názov a adresa zdravotníckeho zariadenia:

         

        .................................................................................................................................................

         

        Potvrdzujem,     že       neprítomnosť    dieťaťa/žiaka     v škole       od       ....................... do   ..................

        trvala z dôvodu ochorenia.

        Dátum vystavenia potvrdenia: ....................................

         

         

         

         

        ..............................................

        podpis a pečiatka lekára

         

         

         

        * ochorením sa rozumie aj úraz alebo alergická reakcia

        ** zakrúžkujte vhodnú možnosť uvedenú v písmenách a) až c)

         

         

         

         

         

         

         

         

         

         

         

        2. sz. melléklet az iskolai házirendhez

         

         

         

        A tanulók oktatásából való hiányzásának igazolására

        vonatkozó szabályok

         

         

        Alapiskola és Óvoda, Ipolyszakállos 332

         

         

        2025/2026-os tanév

         

         

         

         

         

         

         

         

        1. cikkely

        Bevezető rendelkezések

         

        1. A házirend kiegészítése a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Ifjúsági Minisztériumának az alapiskolai tanulók neveléséből és oktatásából való hiányzásának igazolására vonatkozó általános szabályokat tartalmazó útmutatója alapján került kiadásra (ikt. szám: 2025/14759:1A3710), 2025. szeptember 1-jétől hatályos. Az útmutató a 176/2025. sz. törvényhez kapcsolódik, amely módosítja és kiegészíti a 245/2008. sz. törvényt a nevelésről és oktatásról (iskolatörvény), valamint egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényt, annak módosított változatában (továbbiakban: „iskolatörvény”). Az iskolatörvény említett módosítása a 144. § alapján szabályozza az alapiskolás tanulók hiányzásának igazolására vonatkozó előírásokat (továbbiakban: „hiányzás igazolása”).
        2. E kiegészítéssel a házirend következő részei kerülnek felváltásra: 4. cikk 9–22. pontjai.

         

         

        2. cikkely

        A hiányzás igazolásának feltételei és rendszerei

         

        1. Ha a tanuló nem tud részt venni az iskolai nevelésben és oktatásban, törvényes képviselője köteles haladéktalanul értesíteni az iskolát vagy az iskolai intézményt a hiányzás okáról. Elfogadható indok lehet például betegség, baleset, orvos vagy a területileg illetékes közegészségügyi hivatal által elrendelt karantén, rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok, tömegközlekedési zavar, családi vészhelyzet vagy tanulmányi versenyen való részvétel (amennyiben nem az iskola képviseletében történik).
        2. A tanuló hiányzását az iskola a törvényes képviselő írásos kérésére igazolja; kivételes és különösen indokolt esetekben az iskola orvosi igazolást vagy más, a hiányzást alátámasztó dokumentumot is kérhet.
        3. Az iskolatörvény két rendszert határoz meg: szigorúbb és enyhébb rendszert, amelyek alapján az iskola köteles elfogadni a betegségből eredő hiányzást orvosi igazolás alapján (melléklet szerint):
          • Betegség alatt nemcsak a betegséget (pl. influenza), hanem a balesetet vagy allergiás reakciót is értjük.
          • A hiányzás igazolásának módja a minisztérium által meghatározott referenciaértékek alapján történik.
        4. A 2025/2026-os tanévben az iskola a szigorúbb rendszert alkalmazza:
          a. Amennyiben a betegségből adódó hiányzás legfeljebb öt egymást követő tanítási napig tart, azt a tanuló törvényes képviselője igazolja.
          b. Orvosi igazolás szükséges:
          • ha a hiányzás több, mint öt egymást követő tanítási napig tart,
          • ha a tanuló féléves hiányzása meghaladja a tantervben meghatározott heti óraszám háromszorosát:
              • 1. évfolyam: max. 69 óra,
            • 2. évfolyam: max. 75 óra,
            • 3–4. évfolyam: max. 81 óra,
            • 5–6. évfolyam: max. 93 óra,
            • 7–9. évfolyam: max. 96 óra.

        Ha a fenti feltételek közül legalább egy teljesül, az ezen értékeket meghaladó hiányzást csak orvosi igazolással lehet igazolni, amelyet a mintadokumentum alapján kell benyújtani.

        1. Az enyhébb rendszer alkalmazásáról szóló információk
          Orvosi igazolás szükséges, ha a hiányzás:
          • több mint öt egymást követő tanítási napig tart (pl.: hétfőtől a következő hét csütörtökéig),
          • egy naptári hónapon belül meghaladja a tantervben meghatározott heti óraszám kétszeresét,
          • két egymást követő hónap alatt meghaladja a heti óraszám háromszorosát.

        E feltételek valamelyikének teljesülése esetén a hiányzás igazolása orvosi igazolással szükséges.

        1. Rendkívüli helyzet, szükségállapot vagy kivételes állapot esetén a törvényes képviselő a betegség miatti, öt napnál hosszabb hiányzást orvosi igazolás nélkül is igazolhat, ebben az esetben a napok számát az oktatási minisztérium határozza meg.
        2. Az iskola kérhet orvosi igazolást más esetekben is, amennyiben az hiányzás célzatos igazolásának gyanúját kelti, például gyakori hiányzások esetén.
        3. Ha az iskola megalapozott gyanút észlel arra, hogy a tanuló megfelelő egészségügyi ellátása elmarad (gyakori, igazolás nélküli egészségügyi okokra hivatkozó hiányzások), mérlegelheti a munka-, szociális és családügyi hivatal értesítését.
        4. A tanuló hiányzását a törvényes képviselő köteles írásban igazolni az osztályfőnöknek, legkésőbb a tanuló iskolába való visszatérését követő három munkanapon belül. Ennek elmulasztása esetén a hiányzás igazolatlannak minősül, és a tanulóra a házirend 9. cikkelye alapján nevelési intézkedést szabhatnak ki.
        5. Ha a tanuló előre ismert ok miatt nem tud részt venni az oktatásban, a szülő előzetesen kérvényezheti az óráról való felmentését:
        • Egy tanóráról az adott szaktanár engedélyezheti a hiányzást, de a tanuló köteles erről értesíteni az osztályfőnököt is.
        • Több óráról vagy egy teljes napról az osztályfőnök.
        • Egy napnál hosszabb időszakról az iskola igazgatója, írásbeli kérvény alapján – ebben az esetben is tájékoztatni kell az osztályfőnököt.
        1. A törvényes képviselő köteles legkésőbb 24 órán belül bejelenteni az iskola felé a tanuló várható hiányzásának időtartamát személyesen, telefonon vagy e-mailben.
        2. A tanóráról való késést a tanulónak az adott tanórát tartó tanárnál kell megindokolnia. Az ismételt késések dokumentálásra kerülnek, és nevelési intézkedést vonhatnak maguk után.

         

         

        3. cikkely

        A hiányzás igazolásának rendszerváltozásai

         

        1. A rendszer esetleges módosítását az iskola minden félévben a tantestületi ülésen értékeli.
        2. Az alkalmazott rendszer (beleértve az év közbeni változásokat is) kapcsán az iskola igazgatója köteles haladéktalanul és hitelt érdemlően tájékoztatni:
          • a tanulók törvényes képviselőit,
          • az érintett intézmények képviselőit (pl. gyermekek nevelőszülői ellátásban).
        3. Tájékoztatás módja:
          • az iskola elektronikus információs rendszere vagy e-mail útján,
          • ha ez nem lehetséges, írásban, az átvétel megerősítésével.

         

         

        4. cikkely

        Záró rendelkezések

         

        Ez a melléklet 2025. szeptember 1-től teljes terjedelemben érvényes.

         

         

        Ipolyszakállos, 2025. augusztus 28.

         

         

        Ing. Herczeg Ágnes
        iskolaigazgató

         

         

        Dodatok č. 3 k školskému poriadku

         

         

        Vzhľad a zdravie žiakov 

        v Základnej škole s materskou školou s vyučovacím jazykom maďarským – Alapiskola és Óvoda, Ipeľský Sokolec 332

        Školský rok 2025/2026

         

         

        Čl. 1

        Úvodné ustanovenie

         

        Týmto dodatkom sa dopĺňa bod č. 6. písm. c. Čl. 7  školského poriadku.

         

        Čl. 2

        Vzhľad a zdravie žiakov

         

        1. Povinnosť vhodného odevu
          Žiaci sú povinní dochádzať do školy čisto a v odeve primeranom svojmu veku.

         

        1. Zákazy týkajúce sa vzhľadu

        Žiakom sa zakazuje:

        • nosiť vrchné časti odevu odhaľujúce brucho alebo pás, ako aj odev s hlbokým výstrihom,
        • nosiť nohavice a sukne kratšie ako po stred stehna,
        • nosiť oblečenie alebo doplnky s vulgárnymi nápismi v akomkoľvek jazyku alebo s urážlivými symbolmi,
        • nosiť odevy zobrazujúce agresivitu, rasizmus alebo násilie,
        • nosiť umelé nechty, tmavý lak na nechty; na prvom stupni (1.–5. ročník) je zakázané nosiť akýkoľvek lak na nechty,
        • nosiť piercingy a tetovania,
        • používať výrazný make-up a extrémne farby vlasov,
        • nosiť v budove čiapku, šatku, kapucňu alebo slnečné okuliare.

         

        1. Slávnostný odev
          Pri určených príležitostiach sú žiaci povinní mať slávnostné oblečenie.
          Za slávnostné príležitosti sa považuje najmä: otvorenie a ukončenie školského roka, divadelné predstavenia, rozlúčka s deviatakmi, vianočný program, oslavy 15. marca a Deň matiek, ako aj ďalšie mimoriadne podujatia určené školou.

         

        1. Dôsledky porušenia
          Nedodržanie uvedených pravidiel sa zaznamenáva ako poznámka o správaní. Pri opakovanom porušení sa ukladajú výchovné opatrenia podľa závažnosti (napomenutie alebo pokarhanie triednym učiteľom, pokarhanie riaditeľom, znížená známka zo správania).

         

         

        Čl. 3

        Záverečné ustanovenie

         

        Tento dodatok je platný v plnom rozsahu od 1. septembra 2025.

         

         

        V Ipeľskom Sokolci 28. 8. 2025

         

                                                                                                      

        Ing. Agnesa Herczeg

        riaditeľka školy

         

         

         

        Prerokované v pedagogickej rade dňa: 28. 8. 2025

         

        Prerokované s Radou školy dňa: ............................

         

         

         

         

         

         

         

         

        3. sz. melléklet az iskolai házirendhez

         

         

        KÜLSŐ MEGJELENÉS ÉS EGÉSZSÉG

         

         

        Alapiskola és Óvoda, Ipolyszakállos 332

        2025/2026-os tanév

         

         

        1. cikkely

        Bevezető rendelkezések

         

        Ezzel a melléklet a házirend következő része kerül kiegészítésre: 7. cikkely 6. pont c. betű.

         

         

        1. Cikkely

        Külső megjelenés és egészség

         

        1. A tanulók tisztán és életkoruknak megfelelő öltözetben járnak iskolába.

         

        1. A megjelenésre vonatkozó tilalmak

        A tanulóknak tilos:

        • a hasat és a derekat fedetlenül hagyó, valamint a mély dekoltázsú felsők viselete,
        • a combközéptől rövidebb nadrágok és szoknyák viselete,
        • bármilyen nyelvű trágár feliratok, sértő jelképek viselete ruházaton vagy kiegészítőkön,
        • agresszivitást, rasszizmust és erőszakot mutató ruhadarabok viselete,
        • műköröm, sötét színű körömlakk viselése, alsó tagozaton (1-5. évf.) tilos bármilyen körömlakk viselése,
        • piercing, tetoválás viselése,
        • erős smink, extrém hajszín viselése,
        • az épületben sapka, kendő, kapucni és napszemüveg viselése.

         

        1. A tanulóknak meghatározott alkalmakkor ünnepélyes ruházatot kell viselniük. Ünnepélyes alkalmak: tanévnyitó, tanévzáró, színházi előadás, ballagás, karácsonyi műsor, március 15-i Anyák napi ünnepség és egyéb.
        2. A fenn említett pontok nem betartása egy magaviseleti beírást, ismétlődés esetén egy fokozat nevelési intézkedést (osztályfőnöki figyelmeztetés /osztályfőnöki megrovás / igazgatói megrovás / kettes magaviselet) von maga után.

         

         

        4. cikkely

        Záró rendelkezések

         

        Ez a melléklet 2025. szeptember 1-től teljes terjedelemben érvényes.

         

         

        Ipolyszakállos, 2025. augusztus 28.

         

         

        Ing. Herczeg Ágnes
        iskolaigazgató

         

         

         

    • Prihlásenie